Odaüthet a német gazdaságnak az iráni-izraeli háború

Ahogy a covid, a Green Deal, az energiaválság és a szankciók, úgy az iráni-izraeli háború is megütheti a német gazdaságot, folytatva az egész Közép-Európát lehúzó német gazdasági pechsorozatot – erről számol be a Focus.

A piacokon máris felbolydulást okozott, hogy egy magas rangú iráni katona a Hormuzi-szoros lezárásával fenyegetett. A Perzsa-öblöt az Ománi-öböltől elválasztó szoroson ugyanis a világon felhasznált kőolaj 20 százaléka és a világ LNG-jének negyede halad át, hiszen ezen a vízi útvonalon keresztül jut ki a világpiacra Szaúd-Arábia, Irak, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Katar szénhidrogénje. Márpedig a szoros lezárására az iráni képesség kétségtelenül megvan – akár a szoros körüli szigetekről rakétázhatnának kereskedőhajókat, akár a saját hajóikkal járőrözhetnek úgy a szorosban, hogy azok áthaladása lehetetlen legyen.

A Német Gazdaságkutató Intézet energiagazdasági szakértője, Claudia Kemfert a Tagesspiegelnek nyilatkozva elmondta: a Hormuzi-szoros kiesése „a világgazdaságra nézve súlyos következményekkel járna”, hiszen a világ országainak legtöbbje továbbra is erősen függ az olajtól és gáztól.

illetve az amerikai haditengerészet sem hagyna szó nélkül egy ilyen lépést. Az izraeli támadás révén ugyanakkor Irán átértékelheti a szoros lezárásának költségeit és hasznait.

Csütörtökről vasárnapra a Brent olaj hordónkénti ára 68-ról 75 dollárra emelkedett, a szoros lezárása esetén pedig szakértők szerint meghaladhatja a 100 dollárt is. Veronika Grimm energiagazdasági szakértő, a német kormány ötfős gazdasági tanácsadói testületének tagja úgy véli, hogy a szoros lezárása „leginkább az alacsony jövedelmű családokat érintené”, és „ismét vásárlóerő-veszteséghez, társadalmi békétlenséghez és politikai nyomáshoz vezethetne” a negyedrészt olajjal, felerészt gázzal fűtő és belső égésű motorral felszerelt autókkal közlekedő országban.

amely „hosszú távon is hatást gyakorolna a német ipari bázisra”.

Nyitókép: Eyad BABA / AFP